Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...hogy nála – az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján – a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat kell a kérdés megválaszolásánál számításba venni. Az értékpapír megszerzésére fordított érték:– a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az így felosztottvagyonról valamely tag a másik javára lemond, akkor a kedvezményezett tagot -mivel ingatlan a lemondás tárgya – az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény(Itv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott előírás alapján tehát egyértelmű, hogy a 700 EFt névértékű részvény szerzési értéke is 700 E Ft. A kedvezményekről -feltételezhetően – igazolása is van a kérdezőnek.Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontjának g) alpontjaalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Adomány, reklám

Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. szerint adomány: a közhasznú szervezet, akiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szólótörvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznúbesorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Vezető tisztségviselő jövedelmének megítélése

Kérdés: Egyik ügyfelem zártkörű részvénytársaságként működik. A vezérigazgatónak milyen jogcímen lehet jövedelmet kifizetni, milyen szerződést kell/lehet vele kötni? Ismereteim szerint, mivel választott tisztségviselő, nem lehet vele munkaszerződést kötni, csak megbízási szerződést. Melyek legyenek a szerződés fő elemei? Lehet-e két jogcímen szerződést kötni vele, mint például a kft. nem tulajdonos ügyvezetőjével, aki az ügyvezetést mint választott tisztségviselő látja el, a többi tevékenységet végezheti munkaszerződés keretében is?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése alapján egyebekben a vezetőtisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelőkötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal,hogy a Gt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában, az 1959. ésaz 1960. kérdésekre, a Számviteli Levelek 97. számában az 1978. kérdésre, aSzámviteli Levelek 100. számában a 2048. kérdésre adott válaszokban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...[Szja-tv. 67. §-ának (5), (7) bekezdése].Ez a szabály az irányadó a részletekben történő értékesítés esetén is az adott évekre vonatkozóan.A törvény 2005-től tételesen rendelkezik a magánszemély adókötelezettségéről olyan esetekre is, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] ...(jellemzően az osztalék) fedezetet nyújt-e az adott üzleti évben értékcsökkenési leírásként elszámolandó üzleti vagy cégértékre. (Vitatható a vételár, ha az üzleti vagy cégérték költségkénti elszámolása a befektető cégnél veszteséget eredményez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...hiánya, illetve az eszközök átértékelése esetén az A) rt.-nek terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia az üzleti vagy cégértékre a beolvadáskor.A Tao-tv. 2004. január 1. napján hatályba lépett módosítása szerint a 2003. december 31. napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
1
2