53 cikk rendezése:
1. cikk / 53 Igénybe vett szolgáltatások részletezése
Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
2. cikk / 53 Egyesület támogatása szponzori szerződéssel
Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
3. cikk / 53 Vásárolt telek – ráépített épület értékesítése
Kérdés: Egy házaspár 2017-ben vásárolt egy telket 3000 E Ft-ért. Ráépítettek egy új házat, a használatbavételi engedélyt 2019-ben kapták meg. Válás miatt 2021-ben értékesítették ezt az ingatlant (65000 E Ft-ért). Az építkezés során hitelt is felvett a házaspár (illetve kaptak állami támogatást, áfa 5%, max. 5000 E Ft). Mivel nem feleltek meg a feltételeknek, ezt az 5000 E Ft-ot vissza kellett fizetniük értékesítéskor. Az építkezés során kb. 22 000 E Ft-ról szóló számlát gyűjtöttek össze (ennyit találtak meg). Alkalmazható-e a jövedelem kiszámításakor az az elv, hogy:
-Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Tehát dönthetnek-e úgy, hogy e szerint adóznak?
-Illetve van-e lehetőségük egy regisztrált szakértővel becslési eljárással meghatározott beépítettanyag-értéket levonni, ha az kedvezőbb/és nagyobb lesz a 22 000 E Ft-os számlák összértékénél? Sajnos nincs meg minden számla.
-Ha választhat az adózó, hogy melyik szerint határozza meg a szerzéskori értéket (mivel 1/2 tulajdoni arányban volt az ingatlan), az is előfordulhat, hogy a volt férj az egyik, a volt feleség a másik metódus szerint számol? Törvényi hivatkozást szeretnék kérni, ha lehetősége van választani az adózónak.
-Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Tehát dönthetnek-e úgy, hogy e szerint adóznak?
-Illetve van-e lehetőségük egy regisztrált szakértővel becslési eljárással meghatározott beépítettanyag-értéket levonni, ha az kedvezőbb/és nagyobb lesz a 22 000 E Ft-os számlák összértékénél? Sajnos nincs meg minden számla.
-Ha választhat az adózó, hogy melyik szerint határozza meg a szerzéskori értéket (mivel 1/2 tulajdoni arányban volt az ingatlan), az is előfordulhat, hogy a volt férj az egyik, a volt feleség a másik metódus szerint számol? Törvényi hivatkozást szeretnék kérni, ha lehetősége van választani az adózónak.
4. cikk / 53 Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
5. cikk / 53 Nulla forintért kapott telefonok
Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?
6. cikk / 53 Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
7. cikk / 53 Mobiltelefon 100 százalék kedvezménnyel
Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?
8. cikk / 53 Könyvvizsgáló felelőssége
Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
9. cikk / 53 Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása
Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?
10. cikk / 53 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
