Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékfizetés feltételei teljesülnek.Az Szt. 136. §-a tartalmazza a vagyonmérlegre vonatkozó előírásokat. Itt sem találunk az osztalékra vonatkozóan azt kizáró rendelkezést.Beolvadás esetén a beolvadó társaság megszűnik. Az Szt. 141. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda a beolvadó, a "B" ügyvédi iroda pedig a beolvasztó (az átvevő), és erre a kapcsolatra rendeztük a kérdést is.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ennek a 77. §-a szabályozza az ügyvédi iroda jog­utódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...működő kft.-nekaz Szt. 141. §-ában foglaltak figyelembevételével.Ezen végleges vagyonmérlegek elkészítésekor avagyonmérleg-tervezetekre vonatkozó előírásokat szem előtt kell tartani,különös tekintettel arra, hogy a különbözetek oszlopába tényadatok kerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Átalakuláskor pótbefizetés

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...tőkénél kisebb saját tőkét eredményező veszteség fedezetére lehetpótbefizetést teljesíteni, a majd várhatóan bekövetkező veszteségekre nem. Az előbbiekkel kapcsolatban megjelent – a kérdező általhivatkozott, általunk a kérdésben nem idézett – szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...azaz módosítani kell a társasági szerződést, meg kell állapítani a kilépő tagok törzsbetétjeinek az értékét és a törzsbetétekre jutó jegyzett tőkén felüli saját tőke (szabad tőketartalék és szabad eredménytartalék) összegét. [Ez következik az Szt. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értéke kevesebb, mint a gazdasági társaság tőkeösszegének a részesedésekre jutó (arányos) része, akkor a térítés nélkül kapott új részesedéseket célszerű olyan értéken felvenni, a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.