Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezettek.A fentiekre tekintettel – a módosítás szerint – a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Jogelődnél feltárt hiányosságok elszámolása

Kérdés: Cégformaváltással kft.-ből zrt.-vé alakult át egy társaság 2016. évben. Az átalakulást követően derült ki, hogy a jogelőd bizonyos tételeket nem az Szt. előírásainak megfelelően számolt el. A megszűnt jogelőd záró beszámolója, illetve az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár is a hibás elszámolás alapján került összeállításra. A feltárt hibák és hibahatások jelentősnek minősülnek. A jogelőd kft. már megszűnt, az átalakulással létrejött zrt. pedig újonnan létrejött társaságnak minősül, így nincs az előző évekre vonatkozó adata. A végleges vagyonmérleg adatai lehetnek a zrt.-nél nyitó adatok? A feltárt hibák pedig a középső oszlopban? Ha igen, akkor a jelentős hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás egyes tételeinél kell szerepeltetni, vagy csak a mérlegben a saját tőkén belül az eredménytartaléknál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy az átalakuló társaság vezetői nem jártak el körültekintően az átalakulás előkészítése során, és arra is, hogy az átalakulás kötelező auditálását végző könyvvizsgáló sem a jogszabályokban, a standardokban előírtak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda a beolvadó, a "B" ügyvédi iroda pedig a beolvasztó (az átvevő), és erre a kapcsolatra rendeztük a kérdést is.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ennek a 77. §-a szabályozza az ügyvédi iroda jog­utódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...napját megelőző napra vonatkozóan– leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...működő kft.-nekaz Szt. 141. §-ában foglaltak figyelembevételével.Ezen végleges vagyonmérlegek elkészítésekor avagyonmérleg-tervezetekre vonatkozó előírásokat szem előtt kell tartani,különös tekintettel arra, hogy a különbözetek oszlopába tényadatok kerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szövetkezet átalakulása – kiválással

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonértékelést ellenjegyző könyvvizsgáló sem) ismeri aszövetkezet átalakulására vonatkozó törvényi előírásokat. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (atovábbiakban Szöv-tv.) 74. §-ának (2) bekezdése szerint átalakulásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról – kivéve amagánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről évesadóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról,ha az Szt. VII. fejezete (többek között ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.