Alapítvány alapítására átadott pénz

Kérdés: Adott egy zrt., amely alapított egy nyílt alapítványt. A pénzben rendelkezésre bocsátott alapítói vagyont hogyan kell könyvelni az alapítónál? Van-e valamilyen adóvonzata ezen pénzeszközátadásnak? Az alapítvány vagyona az alapító okirat rendelkezése értelmében az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri vagy rendszeres támogatás formájában, a cél szerinti tevékenységek költségtérítéseként, valamint az alapítvány működésével kapcsolatban felmerülő költségekre használható fel. Alapítványi célra az alapításkori vagyon és annak teljes hozadéka fordítható.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a szerint: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...bevételek, illetve az egyéb bevételek között.A törvényi és a Korm. rendeleti szabályozásból az következik, hogy a működési költségekre átadott pénzeszközöket a zrt.-nek az egyéb ráfordítások között kell kimutatni [költségek (ráfordítások)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi helyekre is hivatkozó kérdést rövidítveidéztük. A válaszhoz az általános számviteli előírásokat, a 254/2007. (X. 4.)Korm. rendelet (Korm. r.) elő­írásait kell figyelembe venni.Az újonnan alakult gazdasági társaság könyveiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki annak a lehetőségét, hogy a cég az Szt. 41. §-a (1) bekezdésénekelőírása alapján a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékotképezzen, akár több részletben is a garanciális időszak alatt. Az egyébráfordítások között elszámolt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.