Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...már a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kellelszámolnia. Ebből az következik, hogy az ajándéktárgyak euróban számlázott,készpénzes vásárlása esetén az euróban fizetett ellenértéket a beszerzés, avásárlás időpontjában érvényes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...félreérthető részét kelltisztázni. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj nemcsak akkoradóköteles, ha annak összege a napi 15 eurót meghaladja. A 168/1995. (XII. 27.)Korm. rendelet 1. §-a alapján a külföldi kiküldetés címén kapott összegből ajövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...ügyletek szabályai szerintA kérdésben leírtesetben:– az ügylet zárása(lejárata) valójában minden hónap 5-e,– az ügylettárgya az euró,– a kötési árfolyam a havonta 2 Ft-tal csökkenőeuróárfolyam,– a tényleges eladási árfolyam a lejárat napi árfolyama.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a következtetés nem megalapozott.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési érték része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenülkapcsolódó – a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Eurókölcsön törlesztése forintban

Kérdés: A cégnek 1000 euró rövid lejáratú kölcsöne van, amely kötelezettséget 260 Ft/euró árfolyamon tart nyilván. A kölcsönből az esedékességkor törleszt 800 eurót a devizaszámláján szereplő 300 Ft/euró árfolyamon. A kölcsönt folyósító a maradék 200 euró kifizetését forintban kéri teljesíteni. A forintban történő kifizetés értékének meghatározása hogyan történjen? Mekkora összeget kell átutalni a kölcsönt nyújtó forintszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...800 euró összegű kölcsön törlesztésekor a cégnek – akérdés adatai alapján – 32 ezer forint (800x40) árfolyamveszteséget kellettelszámolnia.Az euróban adott rövid lejáratú kölcsönt is szerződésselkell alátámasztani. Ha a kölcsönt nyújtó a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Társasági kölcsön kiváltása bankhitellel

Kérdés: Társaságunknak a korábbi évek során egy másik kft. euróalapú kölcsönt nyújtott. 2008-ban ezt a kölcsönt euróalapú bankhitellel váltották ki. A bank a hitel összegét közvetlenül a kft.-nek utalta át. Társaságunknál a gazdasági eseménnyel kapcsolatosan pénzmozgás nem volt. Helyesen járunk-e el akkor, ha a társaság könyveiből a korábbi kötelezettség összegét a könyv szerinti árfolyamon vezetjük ki, és a bankkal szembeni kötelezettséget a számviteli politikában rögzített, az átutalás napján érvényes MNB-árfolyamon írjuk elő? Ebben az esetben ugyanis árfolyamveszteséget mutatunk ki annak ellenére, hogy valós pénzmozgás nem volt!
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a társaság tartozása csökkentésére a kölcsönt nyújtó kft.-nekutalják át.A társaság által felvett – euróalapú – bankhitelt atársaságnak a kft. felé – az euróalapú kölcsön miatt – fennálló tartozásárautalta át a bank, ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Tőkeemelés pénzügyi rendezése euróban

Kérdés: Az általam könyvvizsgált cég német illetőségű egyszemélyes tulajdonosa megnövelte a társaság alaptőkéjét és egyidejűleg a tőketartalékát. Az alapító határozatban ezek az összegek forintban lettek meghatározva, az összeget azonban euróban utalták. Az árfolyamváltozás miatt az átutalt összeg kevesebb, mint az alapító okiratban szereplő összeg. Hová kell könyvelni az így kimutatott árfolyamveszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy annyi eurót kell átutalni, amennyieurónak az euróbekerülés napjára (a devizaszámlán történő jóváírása napjára)vonatkozó – az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti – euróárfolyamonátszámított forintértéke megegyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Külföldön vezetett bankszámláról teljesített ügyletek elszámolása

Kérdés: Magyarországon működő kft. osztrák pénzintézetnél is vezet bankszámlát. Ennél a pénzintézetnél euróért vásárolt értékpapírt. Az értékpapír eladása is euróért történik, az eladási árat euróban írják jóvá a bankszámlán. Kérdés, az euróban megkapott eladási ár napi árfolyamon számított forintértéke és könyv szerinti forintértéke közötti nyereség teljes összege elszámolható-e az értékpapír értékesítéséből származó árfolyamnyereségként, vagy külön euróban kell meghatározni az árfolyamnyereséget, és annak jóváíráskori forintértéke az értékpapír értékesítéséből származó eredmény, a többi pedig a devizaműveletek árfolyam-különbözeteként kimutatandó eredmény? A folyamatos forint/euró árfolyam-ingadozások miatt a két módszer között jelentős eltérés keletkezhet.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben valójában benne van a jó válasz is. Az euróért vásárolt értékpapírokat a könyvvitelinyilvántartásokban a vétel időpontjában meglévő érvényes, a társaság általválasztott euróárfolyamon forintra átszámított értéken kell állományba venni azSzt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Egyéni vállalkozó devizaelszámolása

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...háromféle euróárfolyam közül a bevétel forintösszegénekmeghatározása során csak az egyik a helyes. Ez pedig a következő:Az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldipénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőzőhónap 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...szó. A számviteli elszámolást – az egyértelműsége érdekében – egy példánkeresztül mutatjuk be. A vevő átutalt 2000 eurót, kiegyenlítette a társaság2000 eurós követelését. Az euró árfolyama a vevővel szembeni követelésfelvételekor: 260 Ft/euró,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.