Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] A kérdésében megadott információk alapján vélelmezzük, hogy a felek egymás közötti – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:58. §-a szerinti – szerződése időszakonkénti elszámolásra irányul, melynek keretében a szolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011. évi CXLIV. törvény. A személyijövedelemadó-kötelezettséget nem befolyásolja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.A jövedelmek utáni adókötelezettséget az Szja-tv., valamint a fenti egyezmény előírásait figyelembe véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a magyar kft. az egyéb szolgáltatások költségei között számol el. Ha az osztrák cég nem közvetített szolgáltatásként és nem euróban hárítja át ezt az összeget, akkor nem minősíthető pénzügyi szolgáltatásnak, és ez esetben az áfafizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Vállalati kölcsön variációkkal

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
Részlet a válaszából: […] ...a beszámolóját milyen pénznemben készíti el. A válasznál feltételezzük, hogy a belföldi vállalkozás könyveit forintban vezeti.Euróban adott és folyósított kölcsönA belföldi vállalkozásnak az euróban kapott kölcsönt az euró-devizaszámlájára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 20. §-ának (4)–(5) bekezdése megadja a lehetőségetarra, ha az ott megadott feltételek teljesülnek, hogy a gazdálkodó devizában(euróban) vezesse a könyvviteli nyilvántartásait, készítse el éves beszámolóját.Ezen lehetőség választása esetén is azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Áttérés az euróban történő könyvvezetésre

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...okokból nem tud részletes választ adni, másrészt – az előbbiekbőladódóan – az adott válasz sem térhet ki minden részletre. Az euróban (a devizában) való könyvvezetésnek, euróbantörténő beszámolókészítésnek törvényi feltételei vannak, amelyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kell szolgáltatni annak érdekében, hogy egy vállalkozás 3 egymást követőadóévben összesen ne vehessen igénybe 200 ezer euró, a közúti szállítás terénműködő vállalkozás 100 ezer euró keretet meghaladó összegű támogatást ilyencímen. Ha ugyanis egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.