Devizában számlázott tételek árfolyama

Kérdés: Partnerünk az általa nyújtott szolgáltatásokat, értékesített termékeket euróban számlázza. Cégünk forintban vezeti a könyveit. A számlázás gyakran hetekkel később történik, mint maga a teljesítés. A számlát sem a teljesítés napjával állítják ki. A számlázott eurót milyen árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni? Mennyiben változik ez, ha a szolgáltatásokról elszámolási időszakonként kerül a számla kiállításra?
Részlet a válaszából: […] ...számlán való feltüntetésének szükségessége a számviteli előírásokból egyértelműen következik.A számlán természetesen az áfát euróban is fel kell tüntetni, meg – az előbbiek szerint – forintban is, így a partner által alkalmazott euróárfolyam meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az áfa alapjának forintban történő megállapításakor csak az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazható.A válasz egyértelműségéhez ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...barterügylet olyan – a belföldi és a külföldi vállalkozó között külkereskedelmi szerződés keretében létrejött – kétoldalú csergylet, amelynek során a belföldi vállalkozó által szállított terméket, árut, nyújtott szolgáltatást a külföldi által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.