Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a jogosult lemondó nyilatkozatával. Ez esetben ugyanis a kötelezett a késedelembeesés időpontjával ugyan kimutatta a 40 eurónak megfelelő összegű kötelezettséget a jogosulttal szemben, elszámolta egyéb ráfordításként, de még ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást készítenie, vagy vonatkozik rá az a kitétel, hogy nem kell nyilvántartást vezetnie annak az adózónak, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése].Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb államigazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, agazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európaigazdasági egyesülés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Regisztrált őstermelő erdőbérbeadása

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.
Részlet a válaszából: […] ...kap, amelyben a haszonbérletidőtartama az öt évet eléri. Az adómentesség véglegesen csak akkor jár, ha – azadómentesség feltételéül megszabott öt év alatt – a szerződést nem bontják fel,illetve az nem szűnik meg. Amennyiben a haszonbérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama az öt évet eléri [Szja-tv. 74. § (2) bekezdés].Az adómentesség véglegesen csak akkor jár, ha – azadómentesség feltételéül megszabott öt év alatt – a szerződést nem bontják fel,illetve az nem szűnik meg. Amennyiben a haszonbérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.