Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék elszámolása és bevallása: T 559 – K 463-1.Törzsgárdajutalom– tartalmában mint az előző lapszámban ismertetett jubileumi jutalom.RészvényjuttatásA részvény-, az értékpapír-juttatás akkor számít egyéb munkajövedelemnek a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Többletföldhasználati megállapodás adózása

Kérdés: Adott egy mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldnek minősülő terület, amelynek több tulajdonosa van (osztatlan közös tulajdon). Ebben az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyik tulajdonos használni kívánja egy másik tulajdonos földterületét mezőgazdasági művelés céljából. A felek az ügylet tárgyát képező területre használati megállapodást kötelesek kötni, amely megállapodás gyakorlatilag a haszonbérleti szerződéssel azonos tartalmú. A termőföld használatáért a használó a használatba adónak bérleti díjat fizet. A 2013. évi CCXII. törvény 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az egyik tulajdonos által, a használati rend szerinti, tulajdoni mértékével egyezően művelt területet növelheti a másik tulajdonos tulajdonában lévő, és korábban saját maga által művelt tulajdonával egyező területtel, amelynek írásba foglalt többlethasználati megállapodáson kell alapulnia. Adójogi értelemben tekinthető-e a többlethasználati megállapodásban szabályozott földhasználati szerződés azonosnak a haszonbérleti szerződéssel, adómentesen fizethető-e a bérbeadó számára a bérleti díj?
Részlet a válaszából: […] ...határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartamot) eléri.A közös tulajdonban álló földek használatának szabályait a 2013. évi CCXII. törvény 69-74....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, de így is van, ami nem egyértelmű.A védjegyjogosult magánszemély részére bármilyen jogcímen kifizetett összeg (így az éves 500 000 forint összegű licencdíj is) teljes összegében a magánszemély egyéb bevétele, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama az öt évet eléri [Szja-tv. 74. § (2) bekezdés].Az adómentesség véglegesen csak akkor jár, ha – azadómentesség feltételéül megszabott öt év alatt – a szerződést nem bontják fel,illetve az nem szűnik meg. Amennyiben a haszonbérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.