738 cikk rendezése:
1. cikk / 738 Devizaárfolyamok használata
Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
2. cikk / 738 Jegyzett tőke forintban és euróban
Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó Befektetési Alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
3. cikk / 738 Euró átutalása fizetési szolgáltatóhoz
Kérdés: A magyar vállalkozás magyar banknál vezetett eurószámlájáról utal eurót egy fizetési szolgáltatóhoz, euróban vezetett számlájára. Keletkezik-e ebben az esetben árfolyam-különbözet? A 9189-es és a 9511-es kérdésekre adott válaszaik, véleményem szerint, ellentmondanak egymásnak.
4. cikk / 738 Kivás kisvállalkozásnál többségitulajdonos-váltás
Kérdés: Kiva alatt adózó kisvállalkozás vagyunk, az idei év január közepétől a többségi tulajdonosunk egy svájci illetőségű társaság lett. Mikortól kell figyelembe venni az alábbi szabályt? A vállalkozási méret besorolásánál nemcsak az adott vállalkozás adatait kell figyelembe venni, hanem minden kapcsolódó vállalkozásét és partnervállalkozásét is. Ugyanakkor: Egy vállalkozás csak akkor veszíti el a kis- és középvállalkozás minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a törvényben meghatározott határértékeket [1996. évi LXXXI. tv. 7. § (1) bek.; 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1) és (2) bek., 4. §, 5. § (3) bek.]. Ezt a két szabályt szeretnénk értelmezni ránk vonatkozóan az alapján, hogy a 2023. évi éves beszámolónkban az árbevételi határértéket meghaladtuk, ez volt az első év. Jól értelmezzük, hogy a 2024. évi éves beszámolóban (2 éves szabály/2. év) közölt értékhatár feletti árbevételadatok miatt a 2025-ös évre már középvállalkozásnak fogunk számítani? Jól értelmezzük, hogy a svájci többségi tulajdonos miatt a kivaalanyiságunk nem szűnik meg, mivel kilépéskor a törvény – szemben a belépési korlátokkal – nem írja elő a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételét? Éppen ezért a jelenlegi értelmezés alapján a kivaalanyiság megszűnésének vizsgálatakor nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait nézni. A jogszabály szövegezése alapján, ha egy cég a kivaalanyiságot választotta, akkor az nem szűnik meg csak azért, mert a kapcsolt vállalkozásokkal összeszámított árbevétele, illetve átlagos statisztikai létszáma meghaladja a jogszabályban előírt határokat.
5. cikk / 738 Eurókölcsön helyett forintkölcsön a tulajdonosnak
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft.-nek két magyar magánszemély tulajdonosa van. A kft. bevételei EUR devizában realizálódnak. A szabad deviza pénzeszközökből a kft. EUR-alapú kölcsönt szeretne nyújtani a kft. magánszemély tulajdonosainak. A kölcsön EUR-ban kerülne kifizetésre a tagok részére, és visszafizetésre is, a kamatot is EUR-ban fizetnék meg a tagok a lejárat végén. Ebben az esetben milyen kamatot kell kikötni a kft. és a tulajdonos magánszemély között a kölcsönszerződésben a kamatkedvezményből származó jövedelem elkerülése érdekében? Az EUR alapkamat + 5% kamatot kell ebben az esetben is használni?
6. cikk / 738 Ügyvezető díja euróban, szja forintban
Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.
7. cikk / 738 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
8. cikk / 738 Aranygyűrű ajándékba
Kérdés: Az Szja-tv. egyértelműen (70–71. §) nevesíti, hogy nemesfém nem adható üzleti ajándékként. Kérdéseim az alábbiak:
1. Az ajándékozó cég milyen jogcímen kell, hogy elszámolja a juttatott terméket, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
2. Az alapító tagok egy részével idős koruk miatt jelenleg már semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, de a juttató cég az adóterhet szeretné átvállalni az ajándékozottól. Ezt milyen módon teheti meg?
3. Néhány alapítóval számlázásos üzleti kapcsolat áll fenn jelenleg is. Tőlük is szeretné a cég átvállalni az adóterhet. Ennek mi a módja?
1. Az ajándékozó cég milyen jogcímen kell, hogy elszámolja a juttatott terméket, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
2. Az alapító tagok egy részével idős koruk miatt jelenleg már semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, de a juttató cég az adóterhet szeretné átvállalni az ajándékozottól. Ezt milyen módon teheti meg?
3. Néhány alapítóval számlázásos üzleti kapcsolat áll fenn jelenleg is. Tőlük is szeretné a cég átvállalni az adóterhet. Ennek mi a módja?
9. cikk / 738 Készpénzben fizetett előleg, vételár külföldön
Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozik. Németországból EU-s adóalanyoktól is vásárolunk rendszeresen továbbértékesítési céllal autókat. Cégünknek csak forintbankszámlája van, belföldön. Az eladónak csak saját országában van bankszámlája. Valutapénztárunkból rendszeresen fizetünk ki foglalót, de időközönként az autó teljes vételárát is készpénzben fizetjük ki a valutapénztárból. A készpénzfizetési korlát vonatkozik-e az ilyen euróban, készpénzben fizetett ügyletekre?
10. cikk / 738 Szakmai rendezvény díjának könyvelése
Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!
