6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Göngyölegdíjak devizában
Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
2. cikk / 6 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
3. cikk / 6 Lízingszerződés tartozásátvállalása
Kérdés: "A" társaság devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében járművet lízingelt, amelyre a jövőben nincs szükség. Ezt az eszközt "B" társaság átveszi a tartozás átvállalásával. A lízingbe adó ehhez hozzájárult. A lízingbe adó a fennmaradó kötelezettséggel egyező összegben helyesbítő számlát állított ki "A" társaságnak. "A" társaság könyveiben a jármű bruttó értéke 45 M Ft, elszámolt értékcsökkenés 38 M Ft, a nettó értéke 7 M Ft. A lízingszerződésből eredő kötelezettség (december 31-i árfolyamon) 9 M Ft (30 000 euró). A lízingbe adó által megküldött helyesbítő számlán 30 000 euró szerepel, amelynek a teljesítéskori árfolyama: 302,44 Ft/euró. Hogyan kell könyvelni az "A" társaságnál az eszköz kivezetését?
4. cikk / 6 Devizában kiállított számla helyesbítése
Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
5. cikk / 6 Diktált árfolyam változásának elszámolása
Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.
6. cikk / 6 Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése
Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?