Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] ..."Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére legalább negyven eurónak az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...idézzük: Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetére 40 eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettsége kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A munkavállaló napidíjelőleget kap euróban a valutapénztárból, illetve – ha szükséges – külön ellátmányt a költségei fedezetére. Hazaérkezéskor a kiadott teljes előleget visszavételezzük, és a tényleges napidíjat számfejtjük, elszámoljuk a számlákat. Ezeket milyen árfolyamon kell elszámolni? Pénztárunkban a kiadásokat átlagárfolyamon könyveljük, a bevételeket az MNB-árfolyamon, illetve a kiküldetés napidíját az előző hónap 15-i árfolyamával.
Részlet a válaszából: […] ...E követelmény alapján kövessük a kérdésben szereplő gazdasági eseményeket és azok elszámolását.A valutapénztárból a munkavállaló euróban napidíj­előleget és ellátmányt kap költségei fedezetére, nyilvánvalóan elszámolási kötelezettséggel. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított értékvesztést számol el a vállalkozás).PéldaEgy vállalkozás a befektetett eszközei között 10 millió értékű euró értékpapírt tart nyilván, és hosszú lejáratú kötelezettségként mutat ki 8 millió euró értékű kötvénykibocsátásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy csak 2007-től készítsékaz IAS-ek (az IFRS-ek) szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2