Több év alatt képzett fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk 2007., 2008. és 2009. években fejlesztési tartalékot képzett, amelyet teljes egészében a mai napig nem használt fel. Meglátásom szerint a 2008. éves mérlegben kimutatott 2007. és 2008. években lekötött fejlesztési tartalékot 6 adóév alatt kell felhasználnom, a 2009. évben képzett tartalékot pedig 2013. 12. 31-ig. Tudtommal nincs akadálya annak, hogy először a 2007. és 2009. évit használjam fel, majd a 2008. évben képzettet. A törvény tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházást enged felhasználni fejlesztési tartalékként. Tehát jól gondolom, hogy például szoftver értékével nem oldhatom fel, viszont ha vásárolunk egy használt autót, melyet aktiválunk a feloldás évében, akkor attól függetlenül, hogy ez az autó közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a gyártáshoz, feloldhatom a lekötött fejlesztési tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.Nem használható fel a fejlesztési tartalék immateriális dologra felmerült kiadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk fejlesztési tartalékot képzett, amely összeggel csökkentette az adott évi társaságiadó-alapját. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékba helyeztük, amely akkor kerül feloldásra, ha azt a társaság beruházási célra elköltötte. A társaság számviteli politikáját úgy szabályozta, hogy a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzésű eszközök értékét egy összegben elszámolja amortizációként. A képzett fejlesztési tartalék csökkenthető-e az ilyen eszközbeszerzés értékével?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.A c) pontban megnevezett beruházások közül azonban kivételt jelent a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény. Ez azt jelenti, hogy ilyen beruházás – akkor is, ha utána nem számolható el terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...amely tárgyi eszközre nemszámolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivévea műemléket, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Apélda szerinti esetben az adózó (a kft.) csak azon elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Fejlesztési tartalék használt bútorra

Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalékot a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdéseszerint a képzést követő negyedik adóév utolsó napjáig kell beruházásrafelhasználni. A hivatkozott előírás szerint nem jogosít a fejlesztési tartalékfeloldására a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredményt. Az üzembe helyezésnek aTao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontja alapján legkésőbb azon adóévet követőnegyedik adóév utolsó napjáig kell megtörténni, amelyben az adózó élt acsökkentéssel. Például, ha a 2008. adóévi adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...amelytárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerintiértékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt állóépületet, építményt) nem használható fel. A két csökkentő tétel alkalmazása nemütközik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Tartozásátvállalás vagy sajátos kölcsönnyújtás

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként [T 872 – K 311, illetve T 872 – K 9895].A hiteltörlesztés befejezésekor nincsen annak akadálya, hogy X cég a könyveiben egyedileg nyilvántartott, aktivált tárgyi eszközeit eladja (az átadás valójában térítés nélküli átadást jelentene!).Ha X cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összeg után illeti meg az adózót. Ha azonban az üzembe helyezésre nem kerül sor a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév végéig, vagy ezen időtartamon belül a beruházást, a tárgyi eszközt az adózó elidegeníti (természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz kapcsolódóan

Kérdés: Mely esetekben kell az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök között kimutatni? A korábban szerzett jogokat át kell-e sorolni?
Részlet a válaszából: […] ...között ezeket elkülönítetten kell kimutatni.)Itt jegyezzük meg, az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.