Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz az érthetőség, az áttekinthetőséget biztosítása;-a tételesség, vagyis a leltárban az előbbi részletezettség mellett kell az egyedi értékelés elvének érvényesülnie. Figyelemmel kell lenni a bruttó elszámolás elvének azon követelményére is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a tényét és mértékét igazoló dokumentum az üzleti éven belül előbb áll a társaság rendelkezésére.Mivel a követeléseket egyedileg kell értékelni az adós minősítése alapján, és ha azt állapítják meg, hogy a követelés teljes összege a társasághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeiA Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.