12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Alanyi adómentesség más tagállamban
Kérdés:
Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
2. cikk / 12 Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye
Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
3. cikk / 12 Befektetett eszközök alsó értékhatára
Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
4. cikk / 12 Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása
Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
5. cikk / 12 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 12 Használtan beszerzett személygépkocsi
Kérdés: Társaságunk 2010-ben öreg, de üzemképes személygépkocsikat vásárolt, amelyeket néhány évig tervez használni, majd a forgalomból ki fogja vonni. A 100 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsi értékcsökkenését a Tao-tv. értelmében egy összegben el lehet számolni? Kötelező-e maradványértéket hagyni? A 200 ezer Ft-ért vásárolt személygépkocsit akkor is 14,5%-os értékcsökkenési leírással kell amortizálni, ha 2-3 év múlva a forgalomból ki lesz vonva?
7. cikk / 12 Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása
Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének és használatbavételének (az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolásának) könyveléséről kérnék tájékoztatás.
8. cikk / 12 Reklámajándék, kávé, sütemény áfája
Kérdés: Levonható-e a szakmai kiállításokon reklám céljából bárkinek azonos feltételekkel biztosított prospektusok, reklámajándékok (bor, naptár), valamint a standunkat felkereső látogatók számára felszolgált kávé és sütemény áfája?
9. cikk / 12 Lízingelt tárgyi eszközhöz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés: A pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszközre az üzembe helyezés napjától érvényesíthető-e a beruházási kedvezmény, függetlenül a kifizetés módjától és a futamidőtől?
10. cikk / 12 Kis értékű reklámajándék áfája
Kérdés: Kis értékű ajándék-e – az áfa szempontjából – a partnereknek cégünk termékeinek népszerűsítésére alkalmanként átadott reklám ajándék (poháralátét, műanyag és üvegpohár, reklámtáska, kulcstartó, hamutartó, zászló, tálca stb.), ha azok egyedi beszerzési értéke (áfával) nem haladja meg az 500 forintot?
