Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
Részlet a válaszából: […] ...előírások következetes alkalmazása esetén a 10 éve meglévő készletnél már értékvesztést is el kellett számolni, amelyet a készlet egyedi nyilvántartó lapjára is rá kellett vezetni. Az egyedi nyilvántartó lapok esetében a megőrzési idő csak a készlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...(igénybe vett szolgáltatások költségeként) mutatnak ki.A leírtak figyelembevételével meghatározható a közösen beszerzett munkagép egyedi (társaságonkénti) hasznosításának, használatának az eredménye. Hiányzik azonban még a vissza nem térítendő támogatás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetésre kerül, a főkönyvi könyvelésben értékkel nem szerepel.Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszából: […] ...közötti különbözetet az árrésszámla mutatja. A mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vezetéséből viszont az következik,hogy az egyedi áru értékesítésekor az egyedi áru árrését is ki kell vezetni.Mennyiségi felvétellel történő leltározás esetén előfordulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] ...jellegéből következik, hogy akülönböző fázisban lévő és különböző időpontokban értékesítésre kerülő termékekegyedi értékét az 5. számlaosztályban elszámolt költségekből (különösen akkor,ha már a beszerzéskor a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemitermékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően -a használatbavételkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározására.A közvetlen önköltség meghatározása ezen módszerének alkalmazásához a vállalkozásnak ismernie kell az egyedi termék, szolgáltatás (kalkulációs egység) eladási árát, meg kell határoznia a kalkulált hasznot, értelmeznie kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...(súly) gyarapodás stb. – áll, ami a bérbevevő tulajdonát képezi; a bérleti idő alatt az állatállomány összetétele változik, az egyedek kicserélődnek; az átvett növendék és hízóállatra ránevelt, ráhízlalt tömeg (súly)-gyarapodás nem különíthető el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.