18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Fenntarthatósági jelentés elkészítésének értelmezése
Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
2. cikk / 18 Euróalapú hitel negyedévenkénti átértékelése
Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?
3. cikk / 18 Két részletben folyósított devizahitel törlesztése
Kérdés:
Társaságunk hitelintézettel forgóeszközhitel-szerződést kötött, amelyet a bank két részletben folyósított. A hitel első részét 2022 decemberében folyósították, 405,73 Ft/euró árfolyamon került könyvelésre. Megtörtént az év végi átértékelés 2022. 12. 31-i 400,25 Ft/euró árfolyamon. Majd 2023 februárjában folyósították a hitel második (egyben utolsó) részletét. A befolyt euróhitel összege 389,28 árfolyamon került könyvelésre. 2023 februárjában megkezdődött a hitel törlesztése. A havi törlesztések után elszámolandó árfolyam-különbözetet melyik árfolyamhoz viszonyítsam? Alapesetben az év végi átértékeléskori árfolyamhoz szoktuk számolni, de akkor a hitelnek csak egy része folyt be, a teljes összeg 2023 februárjában állt rendelkezésünkre.
4. cikk / 18 Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása
Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
5. cikk / 18 Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál
Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
6. cikk / 18 Fióktelep megszűnésekor a beszámoló közzététele
Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét 2017-ben év közben – a megszűnésre tekintettel – törölték a cégjegyzékből. A külföldi vállalkozás normál üzleti éves. A beszámoló közzétételi kötelezettségét ezen tört üzleti évre hogyan tudja teljesíteni a fióktelep? Fióktelepként a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolójának közzétételére kötelezett. Ez érvényes ezen beszámoló esetében is? Vagy ettől eltérően – ez esetben – a fióktelep számára szükséges a tört időszakra, vagyis a 2017. év elejétől a megszűnés (a törlés) napjáig a fióktelep egyedi beszámolójának a közzététele? A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 9/A. §-a (3) bekezdését úgy értelmezzük, hogy a 45 napos határidőt csak a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére kell érteni, azt nem kell közzétenni, a (4) bekezdés alapján más beszámolót nem kell készíteni, a külföldi vállalkozás beszámolóját sem kell közzétenni. Helyes a jogértelmezésünk?
7. cikk / 18 Külföldi vállalkozás fióktelepének közzétételi kötelezettsége
Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?
8. cikk / 18 Mikrogazdálkodói beszámoló, devizaszámla-csökkenés
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a bekerülő devizaösszeget az MNB teljesítés napján érvényes árfolyamán könyveljük, illetve vásárlás esetén amennyiért vettük. A csökkenések könyvelésének szabálya azonban nem egyértelmű. [A kérdező idézi a 398/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdését.] Mit jelent a könyv szerinti árfolyam? Ha a FIFO szerint könyvelek, helyesen járok el?
9. cikk / 18 Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
10. cikk / 18 Devizaalapú lízing átértékelése
Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?