36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Bérmunka díjának elszámolása
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
2. cikk / 36 Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja
Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
3. cikk / 36 Mikor anyagköltség a szállítási költség?
Kérdés: A 442. számban a 8473. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: ha egy számlában a sóder és a szállítás külön tételként kerül feltüntetésre, és a sódert nem vesszük készletre, akkor anyagköltség csak a sóder lehet, és a helyszínre kiszállítás belföldi fuvarköltség? Ugyanilyen számla a beton kiszállítása is. Itt sincs készletre vétel (nem is életszerű). Ebben az esetben is külön tétel az anyag és külön könyvelendő a belföldi szállítási költség? Van olyan számla is, ahol csak egy tétel szerepel a "betonkiszállítással". Akkor ez egyszerűen anyagköltség vagy szolgáltatás?
4. cikk / 36 Mikor anyagköltség a szállítási költség?
Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
5. cikk / 36 Újság-, folyóirat-, szakkönyvvásárlás elszámolása
Kérdés: Az újság-, a folyóirat-, a szakkönyvvásárlás termékbeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás annak függvényében, hogy egyedileg vagy előfizetéssel szerzik be?
6. cikk / 36 Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása
Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
7. cikk / 36 El nem ismert teljesítés
Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
8. cikk / 36 Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye
Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
9. cikk / 36 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
10. cikk / 36 Nyomdaipari termékek helyi adója
Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?