8 talált cikk az anyagköltség , tevékenység , tárgyi eszköz , számvitel , GYED kifejezésre

Kérdés: A tehergépkocsi járóképes alvázára vásárolt plató és TIR-ponyva egyedileg minősíthető-e, és ha igen, de egy éven belül – a fokozott igénybevétel miatt – elhasználódik, akkor nem minősül befektetett eszköznek?

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: Festés-mázolással, korrózióvédelemmel foglalkozó vállalkozás a tevékenysége végzése során különböző, egyedi ácsolatok (állványok) készítéséhez fenyő fűrészárut vásárol, amelyet egy-egy alkalommal méretre szabnak, feldarabolnak. Hogyan kell ezen vásárlásokat elszámolni, illetve nyilvántartani?

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?