9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése
Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
2. cikk / 9 Neonfénycső helyett LED-csövek
Kérdés: Vállalatunknál a neonfénycsöveket LED-csövekre cseréljük le az energiacsökkentés érdekében. A beszerzett LED-csövek többmilliós értéket képviselnek. Elszámolható ez költségként, vagy pedig aktiválni kell a tárgyi eszközök között? Ha aktiválni kell, akkor milyen leírási kulcs alá tartozik?
3. cikk / 9 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
4. cikk / 9 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
5. cikk / 9 Bérelt ingatlan felújítása, adóalap-csökkentés
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. bérelt ingatlanban irodájának kialakítását, felújítását végezte el. Az irodakialakítás tárgyévi beruházási költsége a társaságiadó-alap megállapításánál a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető-e, különösen tekintettel arra, hogy kivételt képez, ha üzemkörön kívüli ingatlanon végzik a felújítást?
6. cikk / 9 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A 4316. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, milyen jogszabályon alapul a csak hűtésre, illetve a hűtés-fűtésre alkalmas légkondicionáló berendezés eltérő megítélése a számviteli elszámolás szempontjából? Nem az lenne az elkülönítés alapja, hogy a berendezés beépítésre került-e, és így az épület elválaszthatatlan része, vagy pedig mobil eszközről van szó? Mit értenek azon, hogy a bérelt lakás nem azonos az épülettel? Mert az épületben több lakás is lehet? Ez esetben miért nem lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásról beszélni, hiszen a beruházás következtében a bérelt ingatlan értéke növekedett?
7. cikk / 9 Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás
Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
8. cikk / 9 Erdőtelepítés költségeinek elszámolása
Kérdés: A társaságot a tulajdonában lévő erdőterület termelésből történő kivonása során csereerdő létesítésére kötelezték. Az erdőtelepítést elvégző társaság a számlát benyújtotta a fatelepítésről és a gondozás költségeiről. A csereerdősítés külterületi ingatlanon és nem saját területen történt. A már erdőnek minősíthető telepítést – várhatóan 5 éven belül – az erdőgazdaságnak át kell adni. Hogyan kell a csereerdő-létesítés költségeit elszámolni?
9. cikk / 9 Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása
Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?