Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák. A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többségével meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke (a jegyzett tőke) leszállítását. A határozatban rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek a növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával, elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoznak.A társaságjogi szabályokat az új Ptk. (előtte a Gt.) tartalmazza (3:202.-3:206. §-ai).A társaság a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását, tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeiA Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...az új Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghatározni.Az új Szt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a részesedések egyedileg, vagy csoportosan, vagy a FIFO módszer szerint is nyilvántarthatók. A nyilvántartás módja pedig befolyásolja az állományban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.