Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan beszerzett részesedés bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámoláskor (ez a példa esetében háromnegyed részt jelent!)  T 4831 – K 97292   2250 E Ft.A befektetett pénzügyi eszközök között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Közúti tömegközlekedés árbevétele

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...azt a tárgyhavi bruttó személyszállítás bevételének százalékában lehet igénybe venni, illetve amelynek összegét a félhavi, a negyedéves, a féléves, az éves bérletek esetében a teljes ár és a kedvezményes ár arányában meghatározott mértékében vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...vagycégértéknél, amely az értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynekértéke <br> – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évrőlévre nő. (Eddig a képzőművészeti alkotást, a régészeti leletet, a kép- éshangarchívumot stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...negatív előjellel tartalmazza az eredeti számla (számlák) szerinti ellenértéket és áfát, pozitív előjellel ezen érték tíz-tizenegyed részét, az új számla 1 db gyógyszer vásárlásáról készül, amely ellenértékként az eredeti számla (számlák)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény

Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást bizonytalanná teszi a pontatlanul feltett kérdés. Jelen esetben is így van, ugyanis nehéz értelmezni a forgalommal arányosan utólag kapott engedmény törvényi tartalma mellett azt, hogy az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik.Az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan adott engedményt nem lehet időbelileg elhatárolni, annak ellenére sem, hogy a szállítási szerződések negyedéves, éves utólagos elszámolásról rendelkeznek, amelyek pénzügyi rendezése a negyedévet, az évet követő 30 napon belül történik meg. Nem sérti-e ez az összemérés elvét?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint:"Az egyéb bevételek között kell kimutatni a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.