Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] ...osztott tétel.A számviteli előírások szerint sem az eszközök, sem a források nem választhatók szét tevékenységenként, csak legfeljebb egyedileg rendelhetők a tevékenységhez (pontosabban: egy tevékenységhez).Az eszközök egyedileg kezelendők, tehát nem oszthatók fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...juttatások közé. Így az egyes meghatározott juttatásnak minősül. Lehet üzleti ajándék, ha az ajándéktárgy (a vásárlási utalvány) egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Lehet csekély értékű ajándék, ha a termék értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Támogatásból megvalósult építmények elszámolása

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, de a viszonylag rövidválaszhoz, annak a megértéséhez – véleményünk szerint – ez indokolt.Az egyesület által megnyert pályázat a településen lévőelhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidőeltöltéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...vagycégértéknél, amely az értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynekértéke <br> – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évrőlévre nő. (Eddig a képzőművészeti alkotást, a régészeti leletet, a kép- éshangarchívumot stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározására.A közvetlen önköltség meghatározása ezen módszerének alkalmazásához a vállalkozásnak ismernie kell az egyedi termék, szolgáltatás (kalkulációs egység) eladási árát, meg kell határoznia a kalkulált hasznot, értelmeznie kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeiA Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Közhasznú társaság támogatásainak elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?
Részlet a válaszából: […] ...többletköltségeket (a veszteséget) kompenzálja. A veszteség a bevételek és a költségek (ráfordítások) különbözete, amelyet egyedileg megnevezett költségekkel nem lehet tételesen alátámasztani. (Tételes alátámasztás akkor indokolt, ha a támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.