Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egy kormány (jogszabály), hanem a piac és a hálózat biztosítja. A kriptovalutának attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként.A kérdés szerinti esetben a kft. sem pénzeszközként tudná megvásárolni a stabilcoint, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni.Egyedi értékelés esetében minden egyes valutabeszerzést külön-külön kell nyilvántartani, mind mennyiségben, mind értékben, és a Korm. rendelet 11. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdező a Civil-törvény (a 2011. évi CLXXV. törvény) rendelkezéseire hivatkozott, az alapítvány azonban nem tekinthető az egyesülési jog alapján létrejött szervezetnek.Az alapítványokra vonatkozó számviteli előírásokat a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a válaszban nemcsak a kapottelőleg elszámolását ismertetjük, hanem az adott előlegét is.A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és avevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) atermékértékesítéshez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonmérleg előtti adózás utáni eredményt is) a Gt. és az Szt. előírásai figyelembevételével osztalékként kifizetik, akkor az egyes tagok részére kifizethető összeget az átalakulás előtti tulajdoni hányadok (50-50 százalék) arányában határozhatják meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.