13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ki nem fizetett osztalék kezelése
Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
2. cikk / 13 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
3. cikk / 13 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 13 Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
5. cikk / 13 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
6. cikk / 13 Közhasznúsági fokozat megtartása
Kérdés: Alapítvány közhasznúsági fokozatának megtartásában kérném a segítségüket. A 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a (4) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy abban az esetben tarthatja meg a civilszervezet (alapítvány) a közhasznúsági státuszát, ha a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív. Az adózott eredménybe csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell érteni, vagy bele kell számítani az alapítványi eredményt is? Ha nincs az alapítványnak vállalkozási tevékenysége, és esetleg az alapítványi eredmény két éven keresztül negatív lesz, megtarthatja-e az alapítvány a közhasznúsági fokozatát?
7. cikk / 13 Nonprofit gazdasági társaságok tevékenysége
Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.
8. cikk / 13 Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint
Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
9. cikk / 13 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
10. cikk / 13 Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor
Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?