Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény szerint a mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegfordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (a beolvasztó kft.-ben szerzett üzletrészt) átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Összeolvadás előtti könyvvizsgálat

Kérdés: Két kft. 2018. 12. 31-ével összeolvadással megszűnik (mindkettő könyvvizsgálatra kötelezett). A kft. állandó könyvvizsgálója auditálhatja-e a záró beszámolókat 2018. teljes évre? Az összeolvadás miatt egy másik könyvvizsgáló társaság a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet már auditálta. Vele van szerződés a végleges vagyonmérleg és -leltár auditálására is. Szükség van ebben az esetben az állandó auditor könyvvizsgálatára is? 2018. évre kötelező a kettős könyvszakértés? Ez esetben milyen a munkamegosztás a két auditor cég között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó könyvvizsgálatnak, a kétfajta könyvvizsgálatot végző két auditor cég között – jogszerűen – nincs munkamegosztás.Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Beolvadás esetén a jegyzett tőke összege

Kérdés: "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" és "C" társaságnak. "C" társaság beolvad "B" társaságba. "B" társaság jegyzett tőkéje 330 000 E Ft, de saját tőkéje 200 000 E Ft, mert eredménytartaléka -130 000 E Ft. A beolvadó "C" társaság jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 60 000 E Ft, mert eredménytartaléka 57 000 E Ft. A beolvadást követően – úgy gondolom – a létrejövő cég jegyzett tőkéje maximum 260 000 E Ft lehet. Milyen következménye lehet ennek? Hogyan kell elszámolni az "A" tulajdonosnál a befektetések egyesülés miatti változását? A részesedések könyv szerinti értéke "A" tulajdonosnál: "B" társaságé: 360 000 E Ft, "C" társaságé: 9000 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adott válasznál csak a kérdésben megadott adatokat tudjuk figyelembe venni. Az egyesülő társaságok saját tőkéjét azonban a beolvadás során számos egyéb körülmény is befolyásolhatja. Például a beolvadó "C" társaságnál élnek-e a piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a kérdezőt valószínűleg nem nyugtatnák meg. Így ezért először a törvényi háttér legfontosabb szabályait ismertetjük.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaival. Azátalakuláshoz kapcsolódó számviteli feladatokat az Szt. 136-144. §-airészletezik, míg az adóbevallással, az egyes adók megállapításával kapcsolatoskérdéseket részben az Art., részben a konkrét adótörvény ismereti. Itt csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Végelszámolás zárómérlegének közzététele

Kérdés: A tevékenységet lezáró, illetve a végelszámolás végén készítendő beszámolót közzé kell-e tenni? A közzététel léte vagy nem léte befolyásolhatja-e a könyvvizsgálati kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...érdekek védelmét is szolgálja.)A végelszámolás időszaka alatti üzleti évről az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése rendelkezik. Az egyes üzleti évekről (beleértve a végelszámolás utolsó üzleti évét is) a kormányrendelet szerint külön-külön beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.