4 talált cikk az adóalany , adóév , üzleti év , szerződés , GYES kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?