Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A. §-a is biztosíthat adómentességet egyes veszélyhelyzeti esetekben.A védőeszközöknél kiindulási alapként tehát először az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összegről rendelkezik, amelyet viszont az egyes meghatározott juttatások közé sorol.A felsorolt jogcímek szerinti tételeket az 554. számlán indokolt könyvelni tételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kérés meglepő, mivel egyrészt a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások könyvelésében 2019-től sincs változás, másrészt a kivás kft.-nél nincsenek sajátosságok, amelyek speciális könyvelést igényelnek.A kérdés – feltételezhetően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...összegig adómentesek, azon túl adókötelesek.Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, a 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások adókötelesek, az 1. számú melléklete szerinti juttatások adómentesek, az Szja-tv. 25. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Költségtérítések sportszerződés alapján

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
Részlet a válaszából: […] ...úgy a juttatással összefüggésben nem keletkezik adófizetésikötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a költséget megtérítősportegyesületnek. (A válasznál feltételezzük, a labdarúgói sportszerződésalapján nem munkaviszonyban vagy vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.