Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A. §-a is biztosíthat adómentességet egyes veszélyhelyzeti esetekben.A védőeszközöknél kiindulási alapként tehát először az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő tárgyjutalom csekély értékű ajándéknak minősül (legfeljebb évi egyszeri alkalommal), akkor – mint ilyen – az egyes meghatározott juttatások közé tartozik, és az 552. számlánál leírtak szerint számolandó el, az egyes meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...összegig adómentesek, azon túl adókötelesek.Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, a 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások adókötelesek, az 1. számú melléklete szerinti juttatások adómentesek, az Szja-tv. 25. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kamarai tagdíj átvállalása

Kérdés: A Tao-tv. alapján a gazdasági társaság szempontjából az átvállalt tagdíj a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. A Kamara a tagdíj összegéről számviteli bizonylatot állít ki a kamarai nyilvántartásban szereplő természetes személy tag részére. Ha a számla a természetes személy tag részére kerül kiállításra, hogyan kell elszámolni a kft.-nél az átvállalt tagdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...kezelik. Az ellentételezés nélkül történő tartozásátvállalást szerződésben (megállapodásban) kell rögzíteni, valójában minden egyes kamarai tagdíj átvállalásakor, a Ptk. előírásainak a figyelembevételével. A magánszemély átvállalt kamarai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.