Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót kell számfejteni, amit a fióktelepet terhelő szociális hozzájárulási adóval együtt kell bevallani és megfizetni.Egyes meghatározott juttatásként a fióktelep akkor viselhetné a kosárlabdapálya térítésmentes használata miatt nyújtott kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Hegyközségi járulék könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a kettős könyvvitelt vezető borászatban (kft.-ben) kontírozni a 2012. évi CCXIX. tv. szerint fizetendő hegyközségi járulékot? A kft. összköltségeljárással készíti az eredménykimutatást. Az önköltség része? A könyvelésben nincs évközi folyamatos készletnyilvántartás, csupán a pincekönyv. Kérdés továbbá, hogy az ősszel felvásárolt szőlő után kivetett hegyközségi járulék melyik év eredményét terheli, tekintettel arra, hogy a határozatok csak a következő évben (mérlegkészítésig) érkeznek és emelkednek jogerőre.
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz idézzük a 2012. évi CCXIX. törvény 47. §-ának egyes rendelkezéseit.A hegyközség bevétele – többek között – a hegyközségi járulék.A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját ... minden év május 31. napjáig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...amikor az értelmező rendelkezés külön meghatározza az építmény, az épület, a műtárgy, a telek, a telekcsoport újraosztása, a telek­egyesítés, a telekfelosztás, a telekhatár-rendezés fogalmát, de ezeket összevontan sehol sem szerepelteti.Az Áfa-tv., az OTÉK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.