Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bek. r) pont].Amennyiben a cég a kiküldetés során keletkezett étkezési számlákat is megtéríti, egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz (kiküldetéshez) kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Kérdéskéntmerül fel, hogy akkor milyen adóköteles juttatásnak minősíthető?Az Szja-tv. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján egyesjuttatások adózásának a szabályai nem alkalmazhatók, ha a juttatás bármirekorlátozás nélkül felhasználható utalvány. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...cégre mint kifizetőre vonatkozó Szja-tv.-beli előírásokat kellalkalmazni.Ezen bevezető után célszerű eszközönként megnézni, hogy azegyes ajándékokat milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Amennyiben csekély értékű ajándéknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...sportegyesület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.