Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...és vagyonleltár-tervezetet mind a beolvadó, mind az átvevő (beolvasztó) társaságnak el kell készítenie háromoszlopos formában, az egyesülő társaságok legfőbb szervei által meghatározott fordulónappal.Az első oszlop és a harmadik oszlop adatai között eltérés csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke leszállítása utáni mértékét, és a törzstőke-leszállítás indokát (tőkekivonás). A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.A törzstőke leszállításáról hozott határozatot két alkalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (a beolvasztó kft.-ben szerzett üzletrészt) átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Beolvadás időpontja

Kérdés: Társaságunk egyetlen leányvállalatának a beolvasztását tervezi 2014. 12. 31-ével. Mikortól hatályos a beolvadás? Mikortól egyesíthetjük a könyvelést? Az éves beszámolót a két cégnek még külön kell elkészítenie és közzétennie, illetve a bevallásokat teljesítenie? Esetleg célszerűbb lenne a 2015. 01. 01-jei időpont a beolvadásra?
Részlet a válaszából: […] ...az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteket, az adott esetben hármat.)Ha a cégbíróság a két társaság beolvadással történő egyesítését a cégjegyzékbe 2014. 12. 31-ével bejegyezte, akkor ezzel az időponttal mint mérlegfordulónappal el kell készíteni mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...döntő határozatában a leszállított törzstőkét 50 millióforintban (50%-ban) határozta meg, ehhez kapcsolódóan meg kell határoznia azegyes tagok törzsbetéteinek a nagyságát is (jellemzően tőkeleszállításmértékének megfelelő arányban csökkentetten). Ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Szövetkezet átalakulása – kiválással

Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2006. évi X. törvény (atovábbiakban Szöv-tv.) 74. §-ának (2) bekezdése szerint átalakulásnak minősül aszövetkezet egyesülése (összeolvadás, beolvadás), szétválása, gazdaságitársasággá átalakulása. Az (5) bekezdés szerint szétválás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaival. Azátalakuláshoz kapcsolódó számviteli feladatokat az Szt. 136-144. §-airészletezik, míg az adóbevallással, az egyes adók megállapításával kapcsolatoskérdéseket részben az Art., részben a konkrét adótörvény ismereti. Itt csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 40. §-ának (2) bekezdését pontosítani kellett.A Gt. 76., illetve 79. §-ának módosítása lehetőséget ad arra, hogy az egyesülő, illetve szétváló részvénytársaságok részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.