4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása
Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
2. cikk / 4 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
3. cikk / 4 Tehergépkocsi vagy személygépkocsi
Kérdés: A kft. magánszemélytől vásárolt egy 2800 kg össztömegű, 6 személy szállítására is alkalmas, nyitott raktérrel is rendelkező gépkocsit. A forgalmi engedélybe tehergépkocsi van bejegyezve. Ez a gépkocsi az Áfa-tv. értelmében személy- vagy tehergépkocsinak számít? Az Áfa-tv. azt a gépjárművet tekinti tehergépkocsinak, amelynél a vtsz.-besorolás 8704-es. Amikor új tehergépkocsit veszünk, a számlára az eladó ráírja a 8704. vtsz-t. Elegendő ez? Mi a helyes besorolás akkor, ha magánszemélytől vásároltuk a tehergépkocsit?
4. cikk / 4 Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték
Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.