Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanra az önkormányzati rendelet szerint több adó is vetülne, akkor is csak egy adóban áll fenn fizetési kötelezettsége). Az egyes adó­alanyok tulajdonosi illetőségük arányában kötelesek az ingatlan utáni helyi adót fizetni. A visszterhes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...végző mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, akinek e tevékenységből származó bevétele a 600 000 forintot – ideértve az egyes kapott állami támogatásokat is – adóéven belül meghaladja, s így a Htv. alkalmazásában vállalkozónak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a létesítményt idegen ingatlanon – önkormányzati ingatlanon – valósították meg, a tulajdonos az önkormányzat és a sportegyesület. Ha a támogatást a sportegyesület kapta, akkor – szerintünk – a hasznosítás a sportegyesület kötelezettsége. A vegyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása

Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. Ezen kormányrendelet 3. §-ának(3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)szerint a telki szolgalmi jog ingatlanon létesíthető abszolút szerkezetű dologijog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonábanlévő, szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.