Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenőrzés célját az ellenőrzés különböző formáival valósítja meg.Az Szt., az Air. hivatkozott előírásai alapján, ha a cég az egyes adóévek (itt 2018) beruházási részösszege után nem oldotta fel a fejlesztési tartalékot, azt a 2018. adóévről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti forintérték különbözetét kell könyvelni, amely lehet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség külön-külön az egyes devizás tételeknél.Az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mely devizás tételek árfolyam-különbözete az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a személygépkocsi) piaci értékét (áfa nélkül), az áfát pénzügyi lízing esetén;– a lízingdíjat (továbbá azt, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi a törlesztőrészlet, mennyi a kamat, mivel az azonos lízingdíjból mindig más összegű a törlesztőrészlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése részletezi. A kérdés elején adott részletezés lényegében ennek megfelel (az épület kivételével), így a vételárnak az egyes eszközök közötti megosztása az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján elfogadható.Ha az épületnek több funkciója van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...mert elkülönült részei nem azonosidőtartam alatt használódnak el, eltérő a hasznos élettartamuk, más-más formábanjelennek meg az egyes eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási,esetleg pótlólagos beruházási munkák költségei.A kérdésben felsoroltakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet a válaszából: […] ...a minisztérium a támogatást a negyedévenkénti igénylés alapján folyósítja.Ha támogatást részletekben folyósítják, akkor minden egyes folyósítás után megkell határozni a már folyósított támogatás(ok) és a támogatott tárgyi eszközbekerülési értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...ha az megfelel a korszerűsítés követelményeinek is, azaz akorszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz (az épület) egyes részeinek azeredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz (az épület)üzembiztonsága, teljesítőképessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...mint a belföldről származó jövedelemre.Az 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet rendelkezik a Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján aláírt, a jövedelemadók területén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, így a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) van. Mindezek előrebocsátásával az egyes kérdésekre a válasz a következőkben foglalható össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges változás következett be, akkor a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható. (Megjegyzés: A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 123. §-a szerint ez a rendelkezés annyiban változott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
2