Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót kell számfejteni, amit a fióktelepet terhelő szociális hozzájárulási adóval együtt kell bevallani és megfizetni.Egyes meghatározott juttatásként a fióktelep akkor viselhetné a kosárlabdapálya térítésmentes használata miatt nyújtott kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Szokásos piaci ár a hipaalapnál

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)
Részlet a válaszából: […] ...iparűzési adóra szabva az alkalmazási feltételeket. E szerint annak a vállalkozónak kell a szokásos piaci ár szerint megállapítani az egyes iparűzésiadóalap-komponenseket, amelyik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvviteli nyilvántartásokban a felmerülés helye szerint (magyar központ, lengyel telephely) elkülöníthetők (elkülönítendők), az egyes szervezeti egységek eredménye, eredményessége megismerése céljából indokolt azokat külön-külön főkönyvi számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] ...adóbevallásból bizonyára kitűnik, hogy a négynapos rendezvénnyel kapcsolatosan milyen adókat fizetett a kft., továbbá az is, hogy az egyes adóknál milyen összegű adóalapot vettek számításba. A haszon- és veszteségkimutatás (magyarul az eredménykimutatás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Építkezés mint telephely

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? - Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! - Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy adott építkezés telephelyet keletkeztet egymásik államban, a két érintett állam között megkötött egyezmény, az ott nemszabályozott kérdésekben a magyar társaságiadó-törvény, illetve az OECDModellegyezményhez adott magyarázat alapján lehet eldönteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nem lehet egyértelműen sem igennel, sem nemmelválaszolni, mert valójában adójogszabályonként eltérően került szabályozásra adeviza forintra történő átszámítása. A legfontosabbak a következőkbenfoglalhatók össze:Elöljáróban annyit meg kell jegyezni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Egyéni vállalkozónak kibocsátott számla (eva)

Kérdés: Evás bt.-ben (kettős könyvvitel) a feleségnek 66,5 százalék, a férj vállalkozónak 33,5 százalék üzletrésze van. Evás bt. által egyéni vállalkozónak kibocsátott számla 100 százaléka növeli az evaalapot?
Részlet a válaszából: […] ...azzal a magyar, vagy külföldi jogszabály alapjánlétrejött jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céggel,személyi egyesüléssel vagy egyéb szervezettel, amelyben az adózó a Gt.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás befejezésekor a társaságnak – ha a végelszámolás időszaka több üzleti évet fog át, az egyes évekre külön-külön – éves, egyszerűsített éves beszámolót, az utolsó évről készült éves, egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.