Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A. §-a is biztosíthat adómentességet egyes veszélyhelyzeti esetekben.A védőeszközöknél kiindulási alapként tehát először az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Részlet a válaszából: […]  Véleményünk szerint a második megoldás tekinthető jogszerűnek.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §(1a) bekezdésének b) pontjában foglalt régi-új szabály szerint a kifizetőtterhelő adó mellett adható juttatásnak minősül– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...(a törtnapok óráit el kell osztani 24-gyel), és ha az így számított idő 8 óránál kevesebb, akkor az nem számít napnak. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg – ideértve a választott egybeszámítás esetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.