Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben a kérdező csak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 50. §-ából mutat be részleteket. Bár az eredeti kérdésben utal a 235/2023. (VI. 16.) Korm. rendeletre, de azzal részletesen nem foglalkozik. Pedig néhány kérdésre már abból választ kaphatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet keletkezhet.A bizonylatok, azok pénzügyi rendezésének könyvelése után a 36131. számlán mutatkozó egyenleg az egyes tételekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetek összevont értéke, amelyet jellegének megfelelően árfolyamnyereségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...történő juttatás esetén csak akkor számolhatja el a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ha az Szja-tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások közé besorolható, és a vonatkozó törvényi előírás szerinti adóalap arányában a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély részére adott juttatás esetén a személyi jellegű egyéb kifizetések között (mint béren kívüli juttatás, illetve egyes meghatározott juttatás) kell elszámolni, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a nyílt végű pénzügyi lízingetszolgáltatásnyújtásnak tekinti, míg a számviteli törvényszerint a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízing is termékértékesítésnekminősül. Az elérő minősítésből eredően eltér a számviteli és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetnie, megkell állapítania – a házipénztáradóhoz kapcsolódóan – az átlagos napikészpénz-záróegyenleget is. Egyes vélemények szerint az ügynöknél a megbízó pénze idegenpénz, és mint ilyen nem tartozik a házipénztáradóhoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra, hogy a számviteli törvény 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az adófizetési kötelezettség keletkezésénekidőpontja – az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján – az egyes részkifizetésekesedékességének napja. A pénzügyi lízinget a Ptk. sajátos szerződéses formábanbonyolított ügyletként kezeli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése, raktárba történő beszállítása során merült fel, vagy ha több készletelem egyidejű beszerzése során merült fel, és az egyes készletelemek között – a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (súly,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
2