Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó szabályt a Korm. rendelet 13. §-ának a (4)-(5) bekezdése tartalmaz. Az alapítvány a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek közé tartozik. Az egyéb szervezeteknél a tovább­utalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...vezetésére is. Erre tekintettel a nyilvántartásés a beszámoló készítésénél figyelemmel kell lennie a számviteli törvényszerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás a magánszemélyegyéb jövedelmének számít, amely az összevont adóalap részeként adóköteles.Adómentesség alapítványi vagy egyesületi kifizetés esetében merülhet fel azSzja-tv. 1. számú mellékletének 3. pontja alapján. A díj teljes összegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása

Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. Ezen kormányrendelet 3. §-ának(3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Ismeretlentől kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közhasznú társaságnál a kapott adományokat (pl. ruha, szekrény stb.), ha az adománytevő a kilétét nem kívánja feltárni?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú társaságnak a nyilvántartásait az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírása szerint [3. § (2) bekezdése] a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...a felek által alkalmazott vagy alkalmazandó ellenértéknek egy meghatározott összegű közvetlen kiegészítése, hanem a piacszabályozás, egyes termékek minimális felvásárlási árának megállapításával a piac terelése, az értékesítés területi megoszlásának alakítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.