8 talált cikk a bevétel , értékesítés , áru , közvetített szolgáltatás , GYET kifejezésre

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.

Kérdés: Utazásközvetítő vállalkozás szerződést köt személyszállításra. Szállást foglal a szállodában utasai részére, viszont ő utazásközvetítő szolgáltatást számláz az utas felé. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben közvetített szolgáltatásról beszélünk, így csökkenthető az iparűzési adó alapja?

Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben, a mindösszesen alapján, vagy pedig teljesítési időpontonként kell rögzíteni?

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?