Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés utolsó mondatával nem értünk egyet. A számla egyértelműen számviteli bizonylat, és mint bizonylattal szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai részletesen ismertetik. A 167. §-a (1) bekezdésében ismertetett általános alaki és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolást.)Az építési-szerelési munkák árbevétele számlázásának a fizetés ütemezéséhez való kapcsolásával nem lehet egyetérteni. Ez esetben is meg kell állapítani az így elszámolásra kerülő árbevétel és a tényleges teljesítménnyel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Vállalkozási szerződés alapján számlázás

Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetniés a dolgot átvenni. A Ptk. hivatkozott előírásából következik, hogy egyetlendolgot (egyetlen eszközt) nem lehet részletekben eladni, csak egyben ésegyszer.Az Áfa-tv. 57. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Kapott csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatukat nemlehet támogatni, a számviteli elszámolás követelményei teljesülésének hiányanem teszi lehetővé, hogy azzal egyetértsünk.A díjbekérő alapján befizetett csatlakozási díj valójábanelőleg, azt a szerződést követően, de még a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.