Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A számlát, azaz a gazdasági eseményről szóló tipikus bizonylatot az ügylet valós tartalmának megfelelően kell kiállítani. Az ügylet a felek között létrejött kötelemből következik, amit – optimális esetben – pontosan leír a felek között létrejött szerződés. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] ...valamint a külső cégek az önkormányzattól és a felsorolt cégektőlis független vállalkozások, továbbá hogy meghatározó befolyással egyetlenfelsorolt társaság sem rendelkezik)– az önkormányzat és az M Kft., a V Zrt., az Sz. Kft., a VTKft., a VN Kft. és az L Kft. között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...huszonnégy hónapig maradhatnak belföldön ideiglenes behozatal esetén. A vámhatóság azonban az ideiglenes behozatal engedélyesének egyetértésével rövidebb időtartamot is megállapíthat, ha pedig a körülmények indokolják, a vámhatóság az ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási viszonyban lehet azzal is, akivel a külföldi vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban van. Például, ha a külföldinek egyetlen magánszemély a tulajdonosa, akkor ez a magánszemély is kapcsolt vállalkozási viszonyban van a telephellyel. A bejelentést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.