Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt). Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 401. számában – 2019.03.07.)Észrevétel: Olvasónk nem ért egyet a Számviteli Levelek 398. számában a 7805. kérdésre adott válaszunk következő részével: „abban az esetben azonban, ha évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Gépjárművek üzemben tartása

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, nem lehet azzal egyet­érteni, hogy a gépjárművek tulajdonosai nem kapnak a társaságtól az üzembentartói szerződés alapján díjat, illetve bérleti díjat, ami legalább a tehergépjárművek terv szerinti értékcsökkenési leírására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak csorbítására lenne alkalmas.Ugyanakkor az apportálót, (...) az elévülési időn belül aszerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, az Áfa-tv.-benszabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a b) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelen lévők között árusítják, ésa) a kibocsátott sorsjegyek száma az 1000 db-ot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.