36 cikk rendezése:
21. cikk / 36 Humán-egészségügyi ellátás beruházásának áfája
Kérdés: Humán-egészségügyi ellátást és oktatást is végző társaság saját rezsis beruházást végez. A beruházás folyamatában nem igényelhette vissza az áfát, ezért azt a beruházási számlán bruttó összeggel könyvelték. A létesítmény az egészségügyet fogja szolgálni. Amikor a beruházás végleg elkészül és üzembe helyezik, hogyan járok el helyesen az áfát illetően? A beruházás nettó értékére rászámolom a 25% áfát, amit befizetendőként bevallok, visszaigényelhető összeg pedig nem lesz?
22. cikk / 36 Csoportos adóalanyiság
Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
23. cikk / 36 Felvásárlási jeggyel történő vásárlás
Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
24. cikk / 36 Késve érkezett számla
Kérdés: 2009. március hónapban – adásvételi szerződés keretében – 30 millió forint + áfa összegben gép-berendezés vásárlás történt. A júniusban megkapott számlán a teljesítés megegyezik a szerződésben szereplő dátummal, a fizetési határidő 2009. 05. 31., amely számlát hitelből egyenlítették ki. Könyvelhetem-e a számlát júniusban, és visszaigényelhetem-e az áfát?
25. cikk / 36 Pénztárforgalom áfakulcsonként
Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
26. cikk / 36 Csoportos adóalanyiság – áfa elszámolása
Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?
27. cikk / 36 Őstermelő, egyéni vállalkozó az áfakörben
Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó és egyúttal mezőgazdasági őstermelő – aki mint őstermelő nem élt választási jogával – tehát felvásárlási jegyet kap értékesítéseiről. Kérdésem a következő: ugyanaz a magánszemély kétféle adózást (áfát és kompenzációs felárat) egyidejűleg alkalmazhat-e? Vagy pedig áfabevallásában a mezőgazdasággal kapcsolatos számláit is szerepeltetnie kell? Mint őstermelő jelentkezzen be az áfa alá? Kérdezem továbbá, ha mint egyéni vállalkozó kombájnt vásárol, őstermelőként kompenzációs feláras, a tárgyi eszköze után levonhatja-e az áfát, ha mint vállalkozó végez mezőgazdasági bérmunkát.
28. cikk / 36 Könyvelés devizában – adó megállapítása
Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
29. cikk / 36 Hulladékfelvásárlás, fordított adózás
Kérdés: Társaságunk hulladékfelvásárlással és -értékesítéssel foglalkozik. Hulladékot a lakosságtól és vállalkozásoktól is vásárol. A vállalkozások számlát állítanak ki, a lakosságtól történő felvásárlásnál a vételi jegyet mi állítjuk ki. A fizetendő áfa alapját hogyan kell megállapítani? Az áthárított adó továbbra is levonható? Hogyan szerepeljen az áfabevallásban?
30. cikk / 36 Vízterhelési díj számviteli elszámolása
Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?
