100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés:

Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Részlet a válaszából: […] ...arra az esetre vonatkozik, ha a támogatás intenzitása nem 100%.Válasz: Az alkalmazott eljárásukkal az 1. pontban leírtak szerint nem lehet egyetérteni, azt önellenőrzés keretében korrigálni kell.Az arányosításra akkor is szükség van, ha a támogatás intenzitása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...képes. Ugyanazon épületen belül lehet iroda, üzem, raktár is. Ez esetben az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. A számviteli törvény – a hivatkozottak alapján – az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...a szerszámkészítés folyamata nem tekinthető egy saját előállítású termék létrejöttének. Emiatt az Önök álláspontjával nem lehet egyetérteni, azért sem, mert a társaság által végzett tevékenységek (szakmai iránymutatás, kontroll, próbaüzemeltetés stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] ...egymástól. Sőt, az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján a telek értéke után terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.Az egyetlen vételáron megvásárolt társasházi lakáshoz is tartozik (általában a tulajdoni hányaddal arányos) telek. Sőt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...belül vannak irodák is, meg számítógépalkatrész-gyártó üzem is, akkor az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kistehergépjármű-vásárlás magáncélra is

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...válasz elején rögzítjük, az elképzeléssel alapvetően nem értünk egyet. A kérdéshez kapcsolódóan a válaszban csak a legfontosabbakra utalunk.A kistehergépjárművet nem a kft. ügyvezetője, hanem a kft. vásárolná. A megvásárolt gépjárművet elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elő­írásokat.A kérdésben leírtak azt sugallják, hogy az üzemcsarnokot a benne lévő gépekkel, berendezésekkel stb. együtt egyetlen tárgyi eszközként aktiválták, vették állományba, holott nem része az üzemcsarnoknak– a technológiai célokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Üzembe helyezés bizonylatolása

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szereztek be, azoknak külön-külön mennyi a bekerülési értéke. (Az önálló feladat, funkció ellátására képes eszközöket nem lehet egyetlen tárgyi eszközként nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. A lízingbevevő I. a lízingelt eszközt nem tudja értékesíteni, mert a tulajdonjogot még nem szerezte meg. A lízingbevevő I. csak egyet tehet, a lízingelt eszközt – formailag mindenképpen – visszaadja a lízingbeadónak, aki azt a lízingbevevő II-vel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.