3 talált cikk az áru , számla , eho , ellenérték , EKR , szerző , adásvétel kifejezésre

Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?