Hulladék anyag felvásárlása

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszából: […]  Terjedelmes és kissé ellentmondásos a kérdés, nehéz lesz ráröviden válaszolni. Célszerű a választ a végén kezdeni. Az Áfa-tv. 142. §-a (1)bekezdésének d) pontja alapján a hulladék anyagok értékesítése fordítottanadózik. Ennek azonban az a feltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak el, nem követnek el szerződésszegést, nem minősítenek adásvételnek térítés nélküli átadás-átvételt stb.Az Szt. 47. §-a (9) bekezdésének előírásából következik, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke: