Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...legalább egy évig tartotta az eszközei között. Növelni kell viszont az adóalapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés mb) pont alapján az adóévben ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséggel, ha a részesedés bejelentett részesedés volt. E növelés a tartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(alapítvány, közalapítvány, egyesület – és a működésére vonatkozó törvényi előírást figyelembe véve – a köztestület) a 2015. adóévi adókötelezettségénél (gyakorlatilag 2015. január 1-től) az új előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...kezelhetők, akövetkezők szerint– Ha a kötelezettség teljesítése a magánszemély általmegtörtént az egyéni vállalkozóként azon adóévről beadott adóbevallásáig, amelyévben az egyéni céget alapította, akkor – az Szja-tv. 49/A. §-ának (4)bekezdése és a 49/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása

Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kisvállalkozóiadókedvezmény visszafizetésére vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévébenmegszerzett vállalkozói bevétellel szemben a soron kívüli adóbevallásbenyújtásáig, vagy az adó soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...[Art. 172. §-ának (1) és (3) bekezdése.]Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő adókötelezettségek teljesítése alól (pl. természetbeni juttatások). Nem kell azonban az egyéni vállalkozó evaalanynak az adóévre a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra az Szja-tv. szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaságra.A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az eva alá történő első bejelentkezés adóévében az Szja-tv. egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...kft. a társasági adó alanya. Adókötelezettsége a cégbejegyzést követő nappal kezdődik. Az átalakulással létrejövő kft.-nek az első adóévről készített adóbevallásában a Tao-tv. 16. §-ában foglaltakat figyelembe vévea) adózás előtti eredményét módosítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...szervek esetében a kifizetőnek nem kell a reprezentáció értéke után számított adónak azt a részét megfizetnie, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de legfeljebb kétmillió-ötszázezer forintnak a 44 százaléka....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.