Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
– az előadások helyiségének bérleti díját,
– átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
– rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...reprezentációs juttatásban, valamint üzleti ajándékban részesülnek. Ebben az esetben is az alapítványnál mentes az adó alól az adóévben a reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(alapítvány, közalapítvány, egyesület – és a működésére vonatkozó törvényi előírást figyelembe véve – a köztestület) a 2015. adóévi adókötelezettségénél (gyakorlatilag 2015. január 1-től) az új előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján adómentes valamennyi helyi adó alól az alapítvány abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után sem belföldön,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...ez az összeg a kifizető – kivéve a társadalmi szervezetet, köztestületet, egyházi jogi személyt, alapítványt, közalapítványt – adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százaléka, de legfeljebb kétmillió-ötszázezer forint. Üzleti ajándék esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.